Li.De.tk

Ez a demokratikus döntéshozatali modell igyekszik egyesíteni magában a képviseleti demokráciával elérhető szakértelmet és a közvetlen demokrácia előnyeit.

Ebben a modellben minden szavazópolgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy akar-e közvetlen szavazati jogával élni, vagy átadja-e azt másnak. Itt számos variáció szóba jöhet: teljes szavazati jog-átadás éppúgy lehetséges, ahogyan korlátozott, csak meghatározott témakörökre vonatkozó is. Különböző témakörökben különböző személyeknek vagy csoportoknak is átadható a szavazati jog. Természetesen az átadott szavazati jog bármikor, azonnali hatállyal vissza is vehető vagy megváltoztatható és a szavazópolgár bármikor dönthet úgy, hogy egy adott kérdésben közvetlenül, ő maga szavaz akkor is, ha az adott tárgykörre vonatkozóan (vagy általános érvénnyel) előzőleg már átadta valaki másnak a szavazati jogát.

Preferenciális (Borda rendszerű) szavazás

Ez a program preferenciális szavazással működik.

Ennek megértéséhez először nézzük hagyományos (egy X -es) szavazás rendszerét; Ha mondjuk van öt jelölt, akkor a választó a neki legjobban tetsző jelölthöz teszi az X -et, arról nem tud információt közölni, hogy a többi jelöltről mi a véleménye, pedig lehet, hogy azok között is van olyan akit azért elfogadhatónak tart, és bizonyára van olyan is amelyiket semmiképpen nem szeretne nyertesként látni. Hasonlóan nincs módja annak kifejezésére sem, ha egyik jelöltet sem tartja megfelelőnek.

Ezen hiányosságok kiküszöbölésére már régen kitalálták a preferenciális (más néven “Borda rendszerű”) szavazást. Itt a választó polgár a jelölteket sorrendbe rendezi, aszerint mennyire szimpatikusak neki, első helyre teszi a neki legjobban tetsző jelöltet, utolsó helyre a leginkább ellenszenvest. Több jelöltnek is adhatja ugyanazt a helyezést. Ha egyik jelöltet sem támogatja, akkor mindegyiket az utolsó helyre rangsorolja. (Kiértékeléskor a megbízottak szavazata természetesen annak megfelelő súllyal esik számításba, ahány embert a szavazás lezárultakor képviselnek.)

A szavazat kiértékelésénél így lényegesen pontosabb képet kaphatunk az egyes jelöltek támogatottságáról, elutasítottságáról.Jean Charles Borda

Az ilyen rendszerű szavazások kiértékelése érdekes matematikai feladat amire (többek között) a “Condorcet – Shulze” kiértékelés egy ismert eljárás. Programunk is ezt használja. Az eljárás lényege, hogy minden lehetséges párosra vizsgálja az egyes alternatívákat hány szavazónál előzte meg az egyik alternatíva a másikat? Ezen “páros meccsek” eredményeinek összesítése adja a végeredményt.

Ez az algoritmus vezethet döntetlen eredményre is. Programunk abban az esetben ha a Condorcet – Shulze eljárás döntetlen eredményre vezet az alternatíva “elfogadottságát” veszi figyelembe; az elfogadottabb javaslatot sorolja előre. “Elfogadottságon” azt értjük, hogy hány szavazó sorolta az adott alternatívát a lehetséges pozíciók első 2/3 -ba.

Így az eljárás nem csak a támogatottságot, hanem az elutasítottságot is figyelembe veszi, és azt a jelöltet hozza ki győztesnek aki a legtámogatottabb és a legkevésbé elutasított. Ez nem feltétlenül azonos azzal akit a legtöbben az első helyre javasoltak! Például ha azt a jelöltet akit a legtöbben soroltak az első helyre a többi szavazó közül elég sokan az utolsóra soroltak, és ezzel szemben  van olyan jelölt akit sokan a második helyre soroltak és csak nagyon kevesen az utolsóra – akkor ez utóbbi jelölt elfogadottabb az előzőnél, az eljárás őt hozza ki győztesnek.

További információk ebben a témában:

A Condorcet – Shulze eljárás leírása

Választási rendszerek (wikipedia)

http://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Charles_de_Borda